Iskolatörténet

A közoktatás rendszerváltása

Az elmúlt húsz évben a magyar közoktatásban jelentős szerkezetváltás zajlott le. A második világháború befejezése után sokáig, valójában a rendszerváltásig a 8+4-es szerkezetű iskolarendszer volt a meghatározó.

Az 1965-ös törvény engedte meg először, hogy a gimnáziumokban elindulhassanak a tagozatok, ezzel tartalmi megújulás indult útjára. A ’72-es párthatározattal elindított reform főként a tanterv korszerűsítésének programját hirdette meg, ezeket az 1978-as központi tantervek vezették be. Az átalakulás azonban még alig érintette a nevelési értékek világát, az iskolastruktúrát.

A közoktatás történetét a nyolc­vanas években három nagy eszme, az autonómia, a decentralizáció és az alternativitás hatotta át. A fejlesztési stratégia központjába a pedagógusokat állították, koráb­ban sosem látott módon engedték, sőt ösztönözték a pedagógiai innovációt. A struktúraváltás jogszabályi keretét az 1985. évi oktatási törvény teremtette meg: ez kimondta, hogy egyedi engedély alapján el lehet térni a központi tantervtől.

Az alternatív pedagógiák, alternatív óvodák, iskolák sorában a nyolcvanas évek végén így indulhattak útjukra a struktúraváltás gondolatára épülő nyolcosztályos gimnáziumok is.

iskolaépület

A 90-es években zajló folyamatok abból a szem­pontból példa nélküliek az államilag irányított magyar oktatás történetében, hogy az oktatáspolitika elő­ször merte pedagógusközösségek kezébe tenni a változás irányának meghatározását, tel­jes iskola­koncepciók ki­dolgozását.

Ma már látszik, hogy az egész hazai közoktatás történetében azért volt mérföldkő a Kempelen Farkas Gimnázium 1989-ben való megalakulása, mert a korábban megkérdőjelezhetetlen struktúra megbontását jelentette. Hiszen egy másfél éves előkészítő munkát követően – a Németh László Gimnáziummal együtt – elsőkként kaptuk meg az országban egy szerkezet-átalakító iskola kísérletének lehetőségét. Bár mindkét gimnázium egy időben és nyolcosztályos gimnáziumként indult, iskolakoncepciójuk egymástól teljesen független volt.

A Közgazdász Utcai Kísérleti Gimnázium megalapítása

kirándulásA kísérlet indításának – az iskola irattárában fennmaradt – első fontos dokumentuma 1988. november 23-án keletkezett. Ebben a kísérlet megbízott vezetője, Vymetákné Radnóti Krisztina, Budapest Főváros XXII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága nevében foglalta össze a beindítani kívánt iskolakísérlet koncepcióját. Lényegeként egy olyan tehetséggondozó nyolc évfolyamos gimnázium indítását nevezte meg, mely megvalósulása esetén „nemcsak a gimnáziumi képzés elé állított követelményeket teljesíti, hanem hozzájárul a közoktatás távlati fejlesztési koncepciójához…” is.

Tantervi kérdésekről szólva a kétkörös tanítás helyett a lineáris építkezés mellett állt ki. A koncepció hangsúlyozta, hogy egy nyolcosztályos gimnáziumban nevelési szempontból az eddiginél is több lehetőség nyílik. A 10 éves kortól kialakított szokások, közös értékrend a hosszabb kifutási idő miatt gyümölcsözőbb.

Az iskolakoncepcióban az informatika, matematika és az idegen nyelvek kaptak kiemelt szerepet. Egyes tárgyak egy-egy ismerettömbbe kerültek.

Az első két évben, azaz a 10-12 éves korosztály esetében a program az egész napos foglalkoztatást kívánta megvalósítani. A tanórán kívüli nevelésbe a közelben működő Művelődési Központot és az ott található művészeti iskolát is be kívánta vonni.

A főváros középfokú beiskolázási gondjainak enyhítésére az 1989/90-es tanévben egy négyosztályos gimnáziumi osztály indítását is tervezték (a valóságban ebből két osztály lett).

tornateremA dokumentumnak a személyi feltételekről szóló részéből kiderül, hogy kimagasló tudású szak­emberek bábáskodtak a kísérlet megszületésénél.

A tárgyi feltételek rögzítik, hogy az iskola egy 12+3 tantermes épületben kezdi meg működését. Az épület a XXII. kerületi Tanács költségvetéséből épült, korábban egy általános iskola működött benne.

A kísérletet a finanszírozási gondok ellenére végül 47008/88. XIV. számon engedélyezte Gazsó Ferenc, az akkori miniszterhelyettes. Az alapító dokumentum rögzíti, hogy az intézmény a kutató és fejlesztő tevékenységet a már jóváhagyott kutatási és kísérleti terv alapján végzi.

A kutatás és kísérlet szervezésével Vymetákné Radnóti Krisztina matematika-fizika szakos tanárt bízták meg, aki az induló iskola első igazgatója lett. Az iskola munkáját ebben a nehéz, kísérletező időszakban az 1994/95-ös tanév végéig irányította.

1989 első felében gőzerővel folyt az iskola szervezése, pl. az első tantestület tagjainak kiválasztása, majd kinevezése. Az iskola a gondok ellenére 1989 szeptemberében 4 induló osztállyal nyitotta meg kapuit. Kempelen Farkas nevét a tantestület és a diákság döntése alapján az 1989/90-es tanévben vette fel az iskola.

beszéd

A terveket valósággá érlelő kísérleti szakasz

Az iskolakoncepció mai szemmel nézve is nagyon előremutató elemekből építkezett. Középpontba a tanulók közösségi és egyéni munkaformákban való fejlesztését állította. A tantervi koncepció újragondolása révén időt és energiát akart felszabadítani arra, hogy a tanulási képességet, alkotóképességet fejlessze. Rendszerében fontos szerepet szánt a tanórán kívüli foglalkozásoknak. Iskolai arculatot akart kialakítani, a súlypontokat olyan irányokban kereste, amelyek helyességét az elmúlt húsz év igazolta.

tábor

1991. április 11-én, az akkor már Kempelen Farkas nevét viselő kísérleti gimnázium a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal kutatási szerződést kötött. Ebben a szerződő felek lefektették, hogy a kutatás az 1989/90-es tanévtől az 1998/99-es tanév végéig tart.

„A kutatás célja 8 osztályos gimnáziumi modell tanterveinek, tanári és tanulói segédleteinek kidolgozása a kutatási tervnek megfelelően.” Itt esett szó először a kísérlet folytatásához szükséges tankönyvek, taneszközök tanulmányi segédletek kidolgozásáról.

padonA tanulók mellett a pedagógusok nagyfokú túlterheltsége jellemezte a „hőskort”. Rengeteg energiát emésztett fel, ha egy-egy iskola arra vállalkozott, hogy nem követő iskolává válik, hanem mindent maga kezd elölről. A mi iskolánkban is úgy zajlott az első évtől kezdve a napi munka, hogy pl. a magyar nyelv és irodalmat tanító két tanár felosztotta maga között a tárgyat irodalomra és nyelvtanra, a tanárok az óravázlatok, segédanyagok fény­másolt példányait egymás között cserélték, egyik tantárgyuk fejlesz­tői, egyben másik tárgyuk esetében tantárgyuk követő tanító tanárai voltak. A belépő új tanárok számára az anyagokat dokumentálták is, a kipróbálás során tapasztaltakat az anyagba beépítették, azaz az elkészült anyagokat gondozták is. Mindenki önálló szellemi terméknek tekintette munkáját, a legkiválóbbak idővel tankönyvvé tudták érlelni anyagaikat. Mindezt tették órakedvezményük, azaz heti 10 órájuk mellett, tanítva a hagyományos négyosztályos gimnázium egy-egy osztályában is.

Az iskola irányítását az 1995/96-os tanévtől Száray Miklós vette át. Igazgatóként három tanéven keresztül vezette a gimnáziumot, irányította a kísérlet lezáró szakaszát.

Idővel az iskola legtehetségesebb tanárai elképzeléseiket nemcsak belső jegyzetekben tudták megvalósítani, hanem tankönyvkiadókkal is kapcsolatokat tudtak kialakítani, így tudásuk a közoktatás egészébe is átment. Természetesen ezek a folyamatok a nevelőtestületben időnként konfliktussal is jártak, hiszen a kiadókkal való kapcsolatok kiépítése az alkotó tanároktól rengeteg energiát vont el.

A tankönyvírók közül országos hírnévre tett szert Száray Miklós, dr. Szász Erzsébet (történelem tankönyvcsalád), Turcsányi Márta (irodalom tankönyvcsalád), Kisfaludi Andrea (kémia). Igaz, ők – dr. Szász Erzsébet kivételével, aki mind a mai napig a nevelőtestület meghatározó tagja – ma már egyetemi gyakorlóiskolák vezetőtanárai. Kojanitz László – későbbi minisztériumi főosztályvezető – szintén történelem tankönyvíróként került az iskola alkotó gárdájába.

tankönyv

Az elkészült belső, de sosem publikált jegyzeteket az iskola ma is őrzi, tanítási gyakorlatába sokszor még ma is kiegészítő anyagként beépíti.

A Kempelen Farkas Gimnázium a 90-es évek végén

A nevelő-oktató munkát az 1998/99-es tanévtől napjainkig Bánky Judit igazgató irányítja. Ebben az időszakban tisztult le az iskola arculata, megtörtént a helyi programnak a NAT-hoz, majd a kerettantervekhez való igazítása. A korábbi hagyományok újakkal bővültek (pl. a Kempelen-díj alapítása).

bográcsAz iskola teljesítette a fenntartó és a szülők által elvárt alapfeladatát, azaz a jó képességű tanulókat felkészítette a felsőoktatási intézményekbe való beju­tásra és az ottani sikeres helytállásra. A felvételi arány stabilan 80-90% között volt a végzősök létszámához viszonyítva.

A tárgyi feltételek azonban továbbra sem voltak ideálisak. A korábban többször ígért épületbővítésre az évtized végéig sem kerülhetett sor, ezért a kisebb átalakításokat követően a gimnázium 14 osztály befogadására volt alkalmas. Két évfolyamot a helyszűke miatt csak egy-egy osztállyal tudtunk elindítani. Az első osztályok még 24-24 fővel indultak, de helyükre magasabb létszámú, 32-32 fős osztályok léptek.

Az iskola leggyengébb pontja a természettudományos tárgyak tanításához szükséges szaktanterem hiánya volt. A sorozatos beázások miatt az iskola egész épületének állaga folyamatosan romlott. A felújítás már nem volt sokáig elodázható.

A gimnázium két területen büszkélkedhetett komoly színvonallal, s ennek folyamatos megtartásával. Ezek a könyvtár és az informatikai rendszer voltak, melyek fejlesztését az önállóan gazdálkodó iskola, az Önkormányzat s nem utolsósorban az iskolai alapítványon keresztül az adományozó szülők és tanárok tették lehetővé.

A személyi feltételek továbbra is jók voltak. Ekkor 33 közalkalmazotti viszonyban lévő pedagógus volt, 85%-uk egyetemi diplomával rendelkezett, közülük korábban többen is részt vettek a kísérleti tantervek kidolgozásában, tankönyveket és jegyzeteket készítettek, ezeket ki is próbálták. A tantestület helyt állt a pedagógiai program és a helyi tanterv elkészítésekor is. Többen ekkor lettek különböző egyetemek, elsősorban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vezetőtanárai.

A beilleszkedés után komoly munka várt a gimnáziumba kerülő ötödikesekre, ez az átlagosnál nagyobb terhelést jelentett számukra. Ekkor merült fel, hogy a tanulási kudarcok elkerülésére a tantárgyi programba tanulástechnika órát illesszünk. A napi folyamatos megmérettetések után év végén minden diáknak rendszerező, összefoglaló vizsgákon kellett meggyőznie tanárait arról, hogy tudása alapos, kommunikációs képessége fejlődött, a vizsgaszituációban viselkedése megfelelő.

A képességfejlesztést szolgálták a 9. és 11. évfolyamon kötelezően előírt évfolyamdolgozatok. A tanulók szabadon választhattak a tantestület által felajánlott témákból, majd a választott témát meghatározott feltételek szerint kellett kidolgozniuk. A 16 éves korban letett „kisérettségi vizsga” után a fakultációs foglalkozások keretében már célirányosan készülhettek jövendő pályájukra.

Ebben az időben jelentős fejlődés alatt állt a DÖK, tagjai egyre felelősségteljesebben vettek részt az iskola munkájában, kötelességeiket ismerve jogaikért is harcoltak.

Az iskola programjában az éves munkatervekben is nyomon követhetően kiemelt fejlesztési terület volt a szülőkkel való kapcsolattartás erősítése. Az Iskolaszék, a szülői fórum, az időközönként megjelenő Szülői Hírlevél voltak ennek leghatékonyabb formái. Az iskolai alapítványon keresztüli szülői befizetések a finanszírozás gondjait is enyhítették, elsősorban a nyelvoktatást segítették az évtized végén.

A nyelvoktatást egy bonni középiskolával kialakított iskolai cserekapcsolat is erősítette. Sajnos angol nyelvterületen hasonlót mind a mai napig nem sikerült kialakítanunk.

A tízéves gimnáziumban ekkor már kialakulóban volt a mára már megerősítést nyert hagyományrendszer.

tíz éves ünnepség

A Kempelen Farkas Gimnázium mai arculata

Iskolánk célkitűzése alapvetően nem változott az évek során, intézményünk továbbra is általános képzést nyújtó tehetséggondozó középiskola, melynek tanulói 10 éves koruktól kezdve 18 éves korukig egy intézményen belül, a nyolc osztályos szerkezetnek megfelelő helyi tanterv alapján készülnek fel a kétszintű érettségi vizsgákra. Célunk a középiskolai évek alatt a személyes boldoguláshoz nélkülözhetetlen, élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása, valamint a folyamatosan változó világban való eligazodás képességének fejlesztése.

könyvtár2001-től a fenntartónak köszön­hetően az iskola épületében sok változás történt. A tárgyi feltételek tekintetében az egyik legjelentősebb esemény az isko­la épületének bővítése volt. 2001 nyarán és kora őszén az iskola egy harmadik emeleti szinttel bővült. 2005-ben elké­szült a természettudományos szaktanterem, 2006-ban megtör­tént a konyha felújítása.

A kerületi önkormányzat, mint az iskola fenntartója előírta, hogy a felvett tanulók 80%-a kerületi lakos legyen. Tanáraink többsége is ma már a kerületben lakik. Így az iskola a gyerekeken, a szülőkön és a tanárokon keresztül erős szálakkal kötődik a helyi társadalomhoz.

Szakmai tekintetben az iskola nagy megbecsülést szerzett magának a kerületben. A szülők körében ismertté és vonzóvá vált. A szülők döntő többsége a kétévente készített elégedettség-vizsgá­latok szerint elégedett a gimnáziummal, az iskola­választással kapcsolatos elvá­rásai érvényesülnek. A szülők véleményükkel, javaslataikkal az Iskolaszéken és a szülői fórumokon keresztül is támogatják az iskola munkáját. Az iskolai alapítvány, a Budafoki Nyolcévfolyamos Oktatásért Alapítvány a minőségi oktatást, a tanórán kívüli programok megvalósulását segíti.

ajtó alkotás

A helyi tantervet a nevelőtestület folyamatosan fejleszti. A legújabb elemek a nem szakrendszerű oktatás bevezetése az 5.-6. évfolyamokon és a 11. évfolyamon az évfolyamdolgozat készítése mellett alternatívaként felkínált projektmunka.

Az elmúlt években átlagosan a végzősök 90 %-át vették fel valamilyen felsőfokú intézménybe. A gimnázium egyik erősségének éppen azt tartjuk, hogy diákjaink középiskolai tanulmányaikat követően nagyon sokféle irányban tudnak továbbtanulni.

A tanulmányi eredményességet az OKÉV/Oktatási Hivatal és az FPI által végzett mérések is megerősítik. Az országos kompetenciamérés külön értéke, hogy a tanulói háttér feltérképezését követően nem önmagában „rangsorolta” az iskolákat, hanem a hozzáadott pedagógiai értéket is mérte.

Az iskolához való kötődést, a közösségfejlesztést erősítik eddig kialakult hagyományos rendezvényeink. Ezek mellett a kötődést színes iskolai élettel, a különböző korosztályok igényeihez illeszkedő tanórán kívüli foglalkozásokkal, szervezett szabadidős tevékenységekkel erősítjük meg.

(Szabóné Moncz Éva - igazgatóhelyettes)

iskolaépület